Bejegyzésemhez az apropót az adta, hogy sokan talán nem is tudják, nem csak egyféle körülmetélés létezik. Sok esetben - pláne, ha nem fitymaszűkület miatt történik a beavatkozás - meg is lehet beszélni az orvossal, ki milyet szeretne. A különféle lehetőségek áttekintéséhez a fityma anatómiájából kell kiindulnunk. Ezzel a bejegyzéssel az a célom, hogy az érdeklődők legyenek tisztában a lehetőségeikkel, vegyék fontolóra a változatok előnyeit és hátrányait, hogy senkinek ne kelljen "hirtelen" döntést hoznia.
A fityma alapvetően egy önmagára visszaforduló kettős bőrredő. Egy sematikus ábrán ha elképzelünk egy péniszt teljes egészében bőr nélkül, akkor mindezt úgy tudjuk kiegészíteni a szár bőrével illetve egy fitymával, mintha azt játszanánk, hogy egyetlen folytonos vonallal kéne összekötnünk a hímvessző tövét és a makk alsó peremét. Mindezt úgy, hogy a testtől távolodó rész valahol visszafordul. Van, akinél ez a makk közepén, van, akinél a végén, és olyan is van, akinél a makkon csak túllógva következik be. Ettől függ, hogy nyugalmi állapotban a fityma a makk mekkora részét takarja. Ezt szemlélteti a következő ábra (sárga szín: a pénisz szárának a bőre, kék szín: külső fityma, zöld szín: belső fityma).
A körülmetélés során ebből a kettős bőrredőből távolítanak el egy valamilyen szélességű részt - tehát két helyen vágják el a bőrt, majd a keletkezett sebszéleket összevarrják. Mindez azt eredményezi, hogy a kettős bőrredő teljes hossza megrövidül, ami által végső soron a makk részben vagy teljes egészében fedetlenné válik. Az eltávolítandó rész szélessége azt fogja meghatározni, hogy mennyire lesz "feszes" az eredmény, a vágások elhelyezkedése pedig alapvetően azt befolyásolja, hogy mennyi marad meg az önmagára visszaforduló bőrredő belső, illetve külső részéből.
A kettős bőrredőnek azt a felét, ami a makkal érintkezik, belső fitymának (az ábrán zöld színnel látható), a külvilág felé eső részt pedig külső fitymának (kék színnel) nevezzük. A belső fitymát a makkal a pénisz alsó részén összekötő bőrhid a fitymafék vagy frenulum. A körülmetélés jellege azt határozza meg, hogy ezekből a részekből mennyit vág illetve tart meg a beavatkozás. A következő ábrán azt szemléltetem, hogy a körülmetéletlen pénisz hogyan néz ki hátrahúzott fitymával, és hogy ehhez képest hogyan helyezhető el az eltávolítandó bőrdarab.
Az eltávolítandó bőr 2 változója, amelyet szabadon meg lehet választani, az alábbi:
a. A makkhoz közelebb eső vágás távolsága a makktól
b. Az eltávolított bőrdarab szélessége
Az első változó szerint
- amennyiben a vágás közvetlenül a makk alatt van (és ilyen módon nagyrészt a belső fitymát távolítják el), alacsony körülmetélésről beszélhetünk
- amennyiben a vágás megtartja a belső fityma egy részét, normál körülmetélés történik
- amennyiben a vágás megtartja a belső fityma lehető legnagyobb részét (és így a vágás a makk peremétől távolabb esik), magas körülmetélésről beszélünk
Ezt szemlélteti a következő ábra:
A másik paraméter, amely szabályozható, hogy milyen széles bőrdarab legyen eltávolítva. Az előző ábrán nagyjából a makk hosszúságával megegyező bőrdarab eltávolítását szemléltettem. Amennyiben ennél kevesebb bőrt távolítanak el, előfordulhat, hogy a megmaradó fityma a makk egy részét takarja, ez a laza körülmetélés. Ha ennél lényegesen többet távolítanak el, erekció esetén a megmaradó bőr teljesen kifeszül, szabad mozgástere nem marad, ez a feszes körülmetélési változat.
Mivel ez a két változó egymástól független, ezért a változatok szabadon kombinálhatók, ilyenformán létezik:
- alacsony és laza
- alacsony és feszes
- magas és laza
- magas és feszes
körülmetélés, és az ezek közötti összes lehetséges átmenet.
Sok olvasóban felmerülhet ezek után a kérdés: van olyan, hogy "legjobb" körülmetélés? A válasz az egyszerű igennél vagy nemnél összetettebb. Orvosi és higiéniai értelemben minden olyan körülmetélés, amely után a makk mindig teljesen fedetlen, egyenértékű. Elsősorban ez az, ami a nagyon laza körülmetélés ellen szól, hiszen ha a makk nem teljesen fedetlen, a smegma továbbra is ugyanúgy képződhet, mint a körülmetélés előtt. A nagyon laza körülmetélés tehát kizárólag azoknak javasolható, akik fitymaszűkületben szenvednek, és emiatt tisztálodási problémáik vannak, viszont mindenképpen ragaszkodnak a fitymájukhoz. Az ilyen körülmetélés végeredménye ugyanaz, mintha az ember rövidebb fitymával született volna, ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az illető körülmetélt. Fontos megjegyezni, hogy hajlam esetén ismételt beszűkülés előfordulhat, illetve, súlyos szűkület kezelése esetén a már berepedezett rész megtartása nem lehetséges, ilyenformán előfordulhat, hogy a részleges vagy nagyon laza körülmetélés nem alkalmazható.
Minden olyan körülmetélés, amikor a makk a pénisz ernyedt állapotában is teljesen fedetlen - függetlenül attól, hogy a vágás hol helyezkedik el - teljes körülmetélés. Önkéntesként kizárólag ilyet érdemes választani - ez már önmagában kizárja a nagyon laza metélést. Tehát a választék itt: laza, normál, feszes végeredmény. Nagyon feszes végeredményhez sokat kell vágni, és itt a sok lehet túl sok is, ezért aki ilyet szeretne, inkább több lépcsőben tegye: az ismételt körülmetélés sok esetben lehetséges.
A másik paraméter a vágás helye. Ez sokkal inkább egyéni preferencia (esztétikum), illetve meggyőződés kérdése. Magas körülmetélés esetén a pénisz szárának a bőre és a szinte teljes egészében megmaradó belső fityma bőre közötti színeltérés jelentős lehet. Ez van, akinek tetszik, van, akinek nem, az Egyesült Államokban ez a legelterjedtebb változat. Európában gyakoribb a közepes, vagy alacsonyabb kivitel. Az egészen alacsony körülmetélésnél nincsen vagy nem feltűnő a színbeli eltérés (ezért sokan ezt tartják a legszebbnek), viszont az idegvégződésekben gazdag belső fityma eltávolításától sokan idegenkednek.
A harmadik döntési szabadságfok a fitymafék megtartása/eltávolítása. Alacsony körülmetélés esetén (amikor tehát a vágás közvetlenül a makk alatt van) a fitymafék megtartása nem lehetséges. Normál vagy magas körülmetélés esetén a döntés személyes preferencia kérdése, de jó tudni, hogy higiéniai szempontból érdemesebb a fitymaféket teljes egészében eltávolítani.
Aki a végeredményre kíváncsi, az Interneten bőségesen találhat ilyen jellegű képeket, itt most a négy - már korábban is kiemelt típusra - mutatok egy-egy példát. A képek forrása a Wikipedia.
Magas és laza körülmetélés végeredménye:
Magas és feszes körülmetélés végeredménye:
Alacsony és (nagyon) laza körülmetélés végeredménye:
Alacsony és feszes körülmetélés végeredménye:
Remélem, hogy a bejegyzés arra jó volt, hogy az olvasóban kialakuljon egy kép a lehetőségekről, és hogy mindenki, aki az önkéntes körülmetélést szeretné választani, vagy mostanában szeretné rászánni magát a körülmetélésre, rendelkezzen elég információval az orvosi konzultáción.
A fityma alapvetően egy önmagára visszaforduló kettős bőrredő. Egy sematikus ábrán ha elképzelünk egy péniszt teljes egészében bőr nélkül, akkor mindezt úgy tudjuk kiegészíteni a szár bőrével illetve egy fitymával, mintha azt játszanánk, hogy egyetlen folytonos vonallal kéne összekötnünk a hímvessző tövét és a makk alsó peremét. Mindezt úgy, hogy a testtől távolodó rész valahol visszafordul. Van, akinél ez a makk közepén, van, akinél a végén, és olyan is van, akinél a makkon csak túllógva következik be. Ettől függ, hogy nyugalmi állapotban a fityma a makk mekkora részét takarja. Ezt szemlélteti a következő ábra (sárga szín: a pénisz szárának a bőre, kék szín: külső fityma, zöld szín: belső fityma).
A körülmetélés során ebből a kettős bőrredőből távolítanak el egy valamilyen szélességű részt - tehát két helyen vágják el a bőrt, majd a keletkezett sebszéleket összevarrják. Mindez azt eredményezi, hogy a kettős bőrredő teljes hossza megrövidül, ami által végső soron a makk részben vagy teljes egészében fedetlenné válik. Az eltávolítandó rész szélessége azt fogja meghatározni, hogy mennyire lesz "feszes" az eredmény, a vágások elhelyezkedése pedig alapvetően azt befolyásolja, hogy mennyi marad meg az önmagára visszaforduló bőrredő belső, illetve külső részéből.
A kettős bőrredőnek azt a felét, ami a makkal érintkezik, belső fitymának (az ábrán zöld színnel látható), a külvilág felé eső részt pedig külső fitymának (kék színnel) nevezzük. A belső fitymát a makkal a pénisz alsó részén összekötő bőrhid a fitymafék vagy frenulum. A körülmetélés jellege azt határozza meg, hogy ezekből a részekből mennyit vág illetve tart meg a beavatkozás. A következő ábrán azt szemléltetem, hogy a körülmetéletlen pénisz hogyan néz ki hátrahúzott fitymával, és hogy ehhez képest hogyan helyezhető el az eltávolítandó bőrdarab.
Az eltávolítandó bőr 2 változója, amelyet szabadon meg lehet választani, az alábbi:
a. A makkhoz közelebb eső vágás távolsága a makktól
b. Az eltávolított bőrdarab szélessége
Az első változó szerint
- amennyiben a vágás közvetlenül a makk alatt van (és ilyen módon nagyrészt a belső fitymát távolítják el), alacsony körülmetélésről beszélhetünk
- amennyiben a vágás megtartja a belső fityma egy részét, normál körülmetélés történik
- amennyiben a vágás megtartja a belső fityma lehető legnagyobb részét (és így a vágás a makk peremétől távolabb esik), magas körülmetélésről beszélünk
Ezt szemlélteti a következő ábra:
A másik paraméter, amely szabályozható, hogy milyen széles bőrdarab legyen eltávolítva. Az előző ábrán nagyjából a makk hosszúságával megegyező bőrdarab eltávolítását szemléltettem. Amennyiben ennél kevesebb bőrt távolítanak el, előfordulhat, hogy a megmaradó fityma a makk egy részét takarja, ez a laza körülmetélés. Ha ennél lényegesen többet távolítanak el, erekció esetén a megmaradó bőr teljesen kifeszül, szabad mozgástere nem marad, ez a feszes körülmetélési változat.
Mivel ez a két változó egymástól független, ezért a változatok szabadon kombinálhatók, ilyenformán létezik:
- alacsony és laza
- alacsony és feszes
- magas és laza
- magas és feszes
körülmetélés, és az ezek közötti összes lehetséges átmenet.
Sok olvasóban felmerülhet ezek után a kérdés: van olyan, hogy "legjobb" körülmetélés? A válasz az egyszerű igennél vagy nemnél összetettebb. Orvosi és higiéniai értelemben minden olyan körülmetélés, amely után a makk mindig teljesen fedetlen, egyenértékű. Elsősorban ez az, ami a nagyon laza körülmetélés ellen szól, hiszen ha a makk nem teljesen fedetlen, a smegma továbbra is ugyanúgy képződhet, mint a körülmetélés előtt. A nagyon laza körülmetélés tehát kizárólag azoknak javasolható, akik fitymaszűkületben szenvednek, és emiatt tisztálodási problémáik vannak, viszont mindenképpen ragaszkodnak a fitymájukhoz. Az ilyen körülmetélés végeredménye ugyanaz, mintha az ember rövidebb fitymával született volna, ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az illető körülmetélt. Fontos megjegyezni, hogy hajlam esetén ismételt beszűkülés előfordulhat, illetve, súlyos szűkület kezelése esetén a már berepedezett rész megtartása nem lehetséges, ilyenformán előfordulhat, hogy a részleges vagy nagyon laza körülmetélés nem alkalmazható.
Minden olyan körülmetélés, amikor a makk a pénisz ernyedt állapotában is teljesen fedetlen - függetlenül attól, hogy a vágás hol helyezkedik el - teljes körülmetélés. Önkéntesként kizárólag ilyet érdemes választani - ez már önmagában kizárja a nagyon laza metélést. Tehát a választék itt: laza, normál, feszes végeredmény. Nagyon feszes végeredményhez sokat kell vágni, és itt a sok lehet túl sok is, ezért aki ilyet szeretne, inkább több lépcsőben tegye: az ismételt körülmetélés sok esetben lehetséges.
A másik paraméter a vágás helye. Ez sokkal inkább egyéni preferencia (esztétikum), illetve meggyőződés kérdése. Magas körülmetélés esetén a pénisz szárának a bőre és a szinte teljes egészében megmaradó belső fityma bőre közötti színeltérés jelentős lehet. Ez van, akinek tetszik, van, akinek nem, az Egyesült Államokban ez a legelterjedtebb változat. Európában gyakoribb a közepes, vagy alacsonyabb kivitel. Az egészen alacsony körülmetélésnél nincsen vagy nem feltűnő a színbeli eltérés (ezért sokan ezt tartják a legszebbnek), viszont az idegvégződésekben gazdag belső fityma eltávolításától sokan idegenkednek.
A harmadik döntési szabadságfok a fitymafék megtartása/eltávolítása. Alacsony körülmetélés esetén (amikor tehát a vágás közvetlenül a makk alatt van) a fitymafék megtartása nem lehetséges. Normál vagy magas körülmetélés esetén a döntés személyes preferencia kérdése, de jó tudni, hogy higiéniai szempontból érdemesebb a fitymaféket teljes egészében eltávolítani.
Aki a végeredményre kíváncsi, az Interneten bőségesen találhat ilyen jellegű képeket, itt most a négy - már korábban is kiemelt típusra - mutatok egy-egy példát. A képek forrása a Wikipedia.
Magas és laza körülmetélés végeredménye:
Magas és feszes körülmetélés végeredménye:
Alacsony és (nagyon) laza körülmetélés végeredménye:
Alacsony és feszes körülmetélés végeredménye:
Remélem, hogy a bejegyzés arra jó volt, hogy az olvasóban kialakuljon egy kép a lehetőségekről, és hogy mindenki, aki az önkéntes körülmetélést szeretné választani, vagy mostanában szeretné rászánni magát a körülmetélésre, rendelkezzen elég információval az orvosi konzultáción.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése